Felújítás, barátok, családtagok segítségével – ez gyakori nem csak a családon belül, de a vállalkozások életében is. Az ismerősök segítsége mikor minősül munkának, hol kezdődik a munkaviszony? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: egy kft. egy üzletet bérel, melynek az átalakítási munkáit megkezdték. A munka nagy részét az ügyvezető-tulajdonos saját maga végzi el (de nem ez a szakmája), másik részét (villanyszerelést, gáz stb.) vállalkozóval végezteti. A saját munka során a munkavégzésben segédkeznének barátok, ismerősök, családtagok, ellenszolgáltatás nélkül. Ezt megtehetik-e szabályosan, anélkül, hogy az adóhivatal a kft.-t büntetné be nem jelentett munkavállaló miatt? Amennyiben nem, van-e az ilyen fajta munkavégzésre szabályszerű eljárás? Köszönöm válaszát!
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Nem egyedi a kérdésben felvetett eset, amikor egy családtag, barát, ismerős besegít az otthoni munkálatokba vagy a vállalkozásba. Ha erre ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesen és alkalomszerűen, kivételesen kerül sor, szívességi (kaláka) munkáról beszélünk, ahol a munkavégzés alapja a jóbaráti vagy családi kötelék.
Amennyiben azonban a munkavégzésre rendszeresen vagy díjazásért cserébe kerül sor, már nem beszélhetünk szívességről, ilyenkor munkaviszony jön létre, annak minden tartalmával, előírásaival együtt, beleértve a járulékfizetési kötelezettséget is. Abból kell kiindulni, ha valaki hosszabb időn át, heteken keresztül, hétköznapokon dolgozik valaki részére, nem életszerű, hogy azt ingyen, szívességből tenné. Az elvégzendő munka sürgőssége, rövid időtartama szintén nem alapozza meg a szívességi munka elfogadását.
A szívességi munka és a munkaviszony közötti különbséget kiválóan szemlélteti egy 2010. szeptember havi OMMF hírlevél. Eszerint a kaláka munkák alapvető jellemzői, hogy
♦ ellenérték nélkül, szívességi alapon, segítségképpen zajlanak, családi köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak;
♦ az ellátandó feladat folyamatossága, ismétlődő jellege, rendszeressége ezekre a munkavégzésekre nem jellemző, tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás munkákról van szó;
♦ a felek munkaidőt, munkakört nem kötnek ki, a segédkezők bármikor elhagyhatják a helyszínt, pihenhetnek; érkezésük is belátásukra van bízva.
A hírlevél példaként említi kisebb közösségekben, főként mezőgazdasági, alkalmi jellegű idénymunkákat (pl. szüret), a családi házak építése során szükséges segédmunkálatokat, illetve a családi vállalkozás keretében folytatott kereskedelmi tevékenységet. Ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1–2 napot (tipikusan szombat–vasárnap) vesznek igénybe.
Mi minősül ellenértéknek? A pénzbeli kifizetés mellett a természetbeni (szociális) juttatás is ellenértéknek minősül, így pl. szállás, élelem, tűzifa stb. A nagyobb, előzetes megállapodás szerinti mennyiségű, a munkáért cserébe adott gyümölcs, alapanyag, építőanyag stb. is ellenértéknek minősül, mivel a munkát végző éppen ezért vállalja az adott tevékenység elvégzését. Nem felejtendő el, hogy szintén ellenértéknek minősül, ha tartozást dolgoznak le, mivel az elvégzett munkának pénzösszegben kifejezhető értéke van.
Ugyanakkor nem munkabér, ha a jelenlévők olyan gesztusértékű viszonzást kapnak, amely nem áll arányban az elvégzett munkával, mindössze figyelmességnek tekinthetők, így pl. meghívás egy finom ebédre, három hatalmas gombóc csoki fagyira, vagy kölcsönkapja a platós kocsiját a költözés lebonyolításához.
Hiába állapodnak meg abban a felek, hogy szívességi munkáról van szó, önmagában ez nem elegendő, a jogviszonyt ugyanis a tartalma szerint kell megítélni. Amennyiben az magán hordozza a munkaviszony jellemzőit, rendszeres fizetés ellenében és függőségi viszonyban (utasítás, irányítás mellett) történik, abban az esetben az foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül még akkor is, ha közeli hozzátartozókról van szó.
Örülök, hogy ennyire óvatosak: a kérdésnek azért van jelentősége, mert a munkaügyi hatóság jogosult az ellenőrzése során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Így hiába állítják azt a felek, hogy az unokatestvér szívességből, ellenérték nélkül segített az átalakításban, ha a foglalkoztatás körülményei a munkaviszony sajátosságait mutatják. Ebben az esetben a felügyelő munkaviszonnyá minősíti a felek kapcsolatát és ennek megfelelően (feketemunka következményei) folytatja le az eljárást.
Ha a családtagunkkal, ismerősünkkel arra az elhatározásra jutunk, hogy a tevékenység ellátására ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, de a szívességi munka a fentiek szerint nem lehetséges, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:280. § szerinti ingyenes megbízási szerződés megkötésére is sor kerülhet. Ennek megfelelően ingyenes megbízási szerződés keretében foglalkoztatható a családtag bejelentési-, illetve járulékfizetési kötelezettség nélkül. Arra kell ügyelni azonban, hogy valóban megbízási jogviszonyról legyen szó, és az nehogy a munkaviszony jegyeit viselje magán. A megbízás egy gondossági kötelem, ahol hiányzik a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott saját eszközeivel végzi a munkát, sőt, a teljesítéshez más személyt is igénybe vehet.
Ha a megbízás helyett a munkaviszony jegyeit viselné magán a jogviszony, abban az esetben alkalmi munkára irányuló munkaviszony létesítését javaslom.
Forrás: www.adozona.hu
