Kft. tulajdonosa dubaji adóilletőségű magánszemély. A cég osztalékfizetési kötelezettségét egyrészt készpénzzel pénztárból, másrészt más céggel, illetve magánszeméllyel (kapcsolt és nem kapcsolt) szemben fennálló kölcsönköveteléseinek tulajdonosra való engedményezésével rendezi. Jövedelemadót nem von le; van-e adózás és könyvelés szempontjából a készpénzkifizetés, illetve az osztalékfizetési kötelezettség és a kölcsönkövetelés összevezetésén kívül egyéb teendője? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Kft. adószakértője válaszolt.
Az említetteken túl a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell eljárni, így a magánszemélytől az angol vagy magyar nyelvű illetőségigazolást kötelezően be kell kérni. Amennyiben ez a kifizetéskor rendelkezésre áll, úgy adólevonási kötelezettség nem merül fel (a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Dubajban, 2013. április 30-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi CLXI. törvény 11. cikke alapján). Ha a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig az illetőségét nem tudja igazolni, az illetőségről írásbeli nyilatkozata is elfogadható. Ha az érintett az illetőségigazolást az adóévi utolsó havi bevallása benyújtásának időpontjáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie.
Emellett a külföldi illetőségű magánszemélynek a kifizetést megelőzően, szakfordítással ellátott okiratban kell nyilatkoznia arról, hogy a kifizetést illetően haszonhúzónak minősül-e (az említett 2013. évi CLXI. törvény 11. cikke alapján Magyarországon kizárólag a dubaji adóügyi illetőséggel bíró haszonhúzó részére fizetett osztalék nem adóztatható).
Továbbá, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. paragrafus (5) bekezdésének c) pontja és az 5. paragrafus (6) bekezdésének a) pontja alapján a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett osztalékjövedelmet adófizetési kötelezettség nem terheli.
A Tbj. 4. paragrafusának 1. és 12. pontjai alapján külföldi az, aki az alábbiak egyikének sem felel meg:
– Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
– a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
– a hontalan.
A teljesség kedvéért szakértőnk megjegyezte, hogy a kölcsönkövetelések engedményezését megelőző időszakra jutó kamatot (amennyiben azt a szerződés alapján felszámítják) a kft.-nél indokolt elszámolni. Könyvelés szempontjából a fent leírtakon kívül más kötelezettségről nincs tudomása, az elszámolások értelemszerűen a megfelelő számviteli bizonylatok alapján történhetnek.
Forrás: Adózóna
