Fejlesztési adókedvezmény
A társasági adóról szóló törvény (Tao tv.) előírása szerint egy kkv-nak minősülő adózó fejlesztési adókedvezményt
- 2020-ban induló beruházás esetén kisvállalkozás jelenértéken legalább 300 millió, közepes vállalkozás legalább 400 millió forint értékű beruházás megvalósításával;
- 2021-ben induló beruházás esetén kisvállalkozás jelenértéken legalább 200 millió, közepes vállalkozás legalább 300 millió forint értékű beruházás megvalósításával;
- 2022-ben induló beruházás esetén kisvállalkozás jelenértéken legalább 50 millió forint értékű, közepes vállalkozás legalább 100 millió forint értékű beruházás megvalósításával
vehet igénybe.
Emellett természetesen jogosult fejlesztési adókedvezményre egy kkv akkor is, ha
- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszerhigiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházást valósít meg;
- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházást valósít meg;
- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást valósít meg;
- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videógyártást szolgáló beruházást valósít meg;
- munkahelyteremtést szolgáló beruházást valósít meg;
- a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdi a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás megvalósítását.
Minden esetben feltétel, hogy a beruházás induló beruházásnak minősüljön. Induló beruházás az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi. Induló beruházásnak minősül egy létesítmény eszközeinek felvásárlása a beruházótól független (vele kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló) féltől, feltéve, hogy a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolják fel.
Ha azonban az induló beruházás
- a létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményezi,
- meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező új gazdasági tevékenység végzésére irányul,
- termék-diverzifikációhoz járul hozzá, vagy
- új eljárási innovációt eredményez,
akkor az elszámolható költségek összegének (azaz a beruházás jelenértékének) legalább 200 százalékkal meg kell haladniuk a korábban már használatba vett és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
|
Jogi háttér
|
Igénybevételi feltételek
A kkv-nak is meg kell felelniük a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez előírt egyéb feltételeknek. Ilyenek például, hogy
- a beruházás megkezdése előtt az igényt be kell jelenteni a pénzügyminiszterhez bejelentés vagy kérelem nyomtatványon, elektronikus formában,
- a beruházás 25 százalékát saját erőként biztosítani kell,
- a beruházás célja nem lehet olyan beruházás, amelyhez a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. kormányrendelet szerint nem vehető igénybe adókedvezmény (például bevásárlóközpont működtetését szolgáló beruházás, ha az építmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja; meghatározott acélipari tevékenységet szolgáló beruházás, hajóépítő-ipari fejlesztés, a szénipar fejlesztése),
- a beruházást az üzembe helyezést követő három adóévben üzemeltetni kell a beruházás helye szerinti településen, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén az új munkahelyeket három évig meg kell tartani,
- változatlan tartalmú tényállás; tényállásváltozásnak minősül például, ha az adózó a beruházást a beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő 2 naptári éven belül nem kezdi meg, vagy megváltoztatja a kérelemben vagy a bejelentésben a beruházás helyeként megjelölt települést; nem minősül tényállásváltozásnak a számítási hiba vagy az elírás, valamint, ha a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő beruházás befejezésének időpontja eltér a tényleges befejezés időpontjától,
- környezetvédelmi célok teljesítése, amelynek hiánya esetén a beruházás üzembe helyezését követő öt év során abban az adóévben nem vehető igénybe az adókedvezmény, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket túllépi, és ezt jogerős határozat megállapítja.
| Kis- és középvállalkozások besorolása | |||||||||||||||||
|
A kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv tv.) előírása szerint egy vállalkozás mikro-, kis- vagy középvállalkozássá (kkv) minősítése az átlagos állományi létszám, valamint egy pénzügyi mutató (az értékesítés nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszeg) alapján történik. Egy vállalkozás valamelyik kkv-kategóriába sorolásához meg kell felelni a létszámfeltételnek és a pénzügyi mutatók egyikének. A feltételeket a következő táblázat mutatja:
Az euró forintra történő átszámításához a Kkv tv. 18. paragrafusa szerint az MNB által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza-középárfolyamot kell alkalmazni. A besorolás során a Kkv. tv. szerinti partnervállalkozások létszám- és pénzügyi adatait a szavazati jog vagy a tőkeérdekeltség-arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban figyelembe kell venni. A Kkv tv. szerinti kapcsolódó vállalkozások adatait pedig össze kell adni (ha azt a konszolidált beszámoló nem tartalmazza). Partner- és kapcsolódó vállalkozási kapcsolat a vállalkozások között értelmezhető, kivéve azt az esetet, ha egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén két vagy több vállalkozás a partner, vagy a kapcsolódó vállalkozásokra meghatározott jellegű kapcsolatban áll egymással, feltéve, hogy tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.Szomszédos piac a Kkv. tv. 19. paragrafusának 4. pontja szerint az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott te százalékrmelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinte helyezkedik el. Tételezzük fel, hogy ugyanaz a két magánszemély (nem kell, hogy közeli hozzátartozók legyenek) a tagja A) és B) Kft.-nek. Abban az esetben, ha A) Kft. élelmiszert állít elő, B) Kft. pedig élelmiszert forgalmaz, akkor A) és B) Kft. kapcsolódó vállalkozások. Ha A) élelmiszert állít elő, B) pedig szoftvert fejleszt, akkor A) és B) Kft. nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, mivel az élelmiszertermelés és a szoftverfejlesztés nem minősül szomszédos piacnak. A minősítéshez szükséges mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló alapján kell meghatározni. Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező, továbbá az újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni a Kkv tv. 5. paragrafusának (2) bekezdése szerint. A besorolás azonban csak akkor változik meg – az utolsó évinek megfelelőre – a Kkv tv. 5. paragrafusának (3) bekezdése szerint, ha egy vállalkozás két egymást követő beszámolási időszakban éves szinten túllépi a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó, illetve a pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól. Ekkor is teljesülnie kell annak, hogy a vállalkozás fennálló besorolásához tartozó határértékeket mind a két beszámoló adatai meghaladják, vagy mind a két beszámoló adatai elmaradnak azoktól. Speciális eset, hogy nem lehet kkv egy vállalkozás, ha a) benne az állam vagy önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri, vagy meghaladja a 25 százalékot, b) benne a Kkv. tv. 19. paragrafus 1. pontja szerinti befektetők
|
Az adókedvezmény mértéke
Az adókedvezmény jelenértéken számítva a beruházás (munkahelyteremtő beruházás esetén az új munkakörben foglalkoztatottak 24 havi személyi jellegű költsége jelenértéken) alábbiak szerinti arányának megfelelő összeg lehet:
- az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régiókban kisvállalkozás esetében 70, közepes vállalkozás esetében 60 százalék,
- a Közép-Dunántúl régióban kisvállalkozás esetében 55, közepes vállalkozásnál 45 százalék,
- a Nyugat-Dunántúl régióban kisvállalkozás esetében 45, közepes vállalkozásnál esetében 35 százalék,
- a Közép-Magyarország régió 84 kiemelt településén (Atr. 25. § (1) bekezdés da) pont) kisvállalkozás esetében 55, közepes vállalkozásnál 45 százalék,
- a Közép-Magyarország régió két kiemelt településén (Atr. 25. § (1) bekezdés db) pont) kisvállalkozás esetében 40, közepes vállalkozásnál 30 százalék,
- a Közép-Magyarország régió nem kiemelt településein kisvállalkozás esetében 20, közepes vállalkozásnál 10 százalék.
Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 12 adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben veheti igénybe. Az igénybe vett fejlesztési adókedvezmény az adóévi adó 80 százalékáig terjedhet a Tao tv. 23. paragrafusának (2) bekezdése szerint.
Nem vehető igénybe az adókedvezmény
- adótartozás miatti végrehajtási eljárás indításának adóévében,
- be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatti mulasztási bírság kivetésének adóévében,
- ha a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő 4 adóévben (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) a beruházás megkezdését megelőző 3 adóév adataiból számított számtani átlagként számított átlagos állományi létszám alá csökken.
Az adózó nem jogosult az adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha bármely – a Tao tv.-ben vagy a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. kormányrendeletben előírt – feltételt nem teljesíti, kivéve, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg. A jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás azt jelenti, hogy a már igénybe vett összeget vissza kell fizetni, és ezen felül fizetni kell
- önellenőrzés esetén önellenőrzési pótlékot,
- adóellenőrzéssel történő feltárás esetén adóbírságot és késedelmi pótlékot.
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
Adókedvezmény tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához hitelszerződés vagy pénzügyilízing-szerződés alapján, pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után vehető igénybe. Az adókedvezmény a hitelt kiváltó hitel kamata alapján is érvényesíthető.
Az adókedvezmény a fizetett kamattal egyezik meg, maximális összeg előírása nélkül, és a szerződéskötés időpontjától függetlenül.
Az igénybevétel feltételei
– Az adózó azon adóév utolsó napján, amelyben a hitelszerződést megkötötte, kkv-nak minősült.
– Az adókedvezmény igénybevétele adóévének utolsó napján a tárgyi eszköz szerepel a nyilvántartásában, és a hitelt az eredeti szerződés szerint még nem kellett visszafizetnie; ha bármelyik nem áll fenn, adókedvezmény nem érvényesíthető.
Az adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett számított adó 70 százalékáig érvényesíthető a Tao. tv. 23. paragrafusának (3) bekezdése szerint. Ha az adózó valamely adóévben a számított adó 70 százalékát meghaladó összegű kamatot fizet az adókedvezményre jogosító hitele után, az említett korlátot meghaladó összegű kamatot a következő adóév(ek)re nem viheti át.
Állami támogatássá minősítés
Ez az adókedvezmény a közösségi előírások szerint állami támogatásnak minősül. Ezért igénybevételéhez meg kell felelni a vonatkozó közösségi rendeletnek is, amely alapján az adózó az adókedvezményt állami támogatásnak tekinti. E tekintetben az adózónak választási lehetősége van, kivéve, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, amikor is azt a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján kell állami támogatásnak tekinteni. Más beruházási cél esetén, ha az
– mezőgazdasági termékfeldolgozás vagy -forgalmazás, választható a mezőgazdasági, vagy az általános csoportmentességi rendelet, illetve a de minimis rendelet szerinti érvényesítés,
– minden más esetben választható a de minimis rendelet vagy az általános csoportmenteségi rendelet szerinti érvényesítés.
Az adókedvezmény visszafizetése
Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha
– a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven (nem adóév!) belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el;
– a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben (nem adóév!) elidegeníti.
Ha az adózó az említett időszak alatt más adózási formát választ, (például kata vagy kiva szerinti adózásra tér át), akkor lehetősége van arra, hogy az áttéréskor nem fizeti vissza a kedvezményt késedelmi pótlékkal növelt összegben, hanem kiva- vagy kataalanyként teljesíti a feltételt. Ha pedig ezen más adózási forma alatt mulasztja el az üzembe helyezést, illetve szegi meg az elidegenítéstilalmi határidőt, akkor fizetési kötelezettsége keletkezik. Az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás kivételével – amely ez esetben is mentő körülmény – a vállalkozást kiva- vagy kataalanyként terheli a társasági adó késedelmi pótlékkal növelt összegének visszafizetési kötelezettsége, amelyről bevallást is be kell nyújtani.
Energiahatékonysági beruházás adókedvezménye
Adókedvezmény energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz, felújításhoz vehető igénybe a Tao. tv. 22/E paragrafusa alapján. Az adókedvezmény a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 5 adóévben érvényesíthető. Az adókedvezmény adóvisszatartás formában vehető igénybe a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70 százalékáig [Tao. tv. 22/E § (1), 23. § (3)-(4)].
Energiahatékonyságot szolgáló beruházásnak a Tao tv. 4. paragrafusának 11/a pontja szerint az a beruházás, felújítás minősül, amely révén energiamegtakarításra kerül sor.
Az adókedvezmény igénybevételéhez az érvényesítés első adóévében – az adóbevallás benyújtásáig – rendelkezni kell igazolással arról, hogy a beruházás, felújítás energiahatékonysági célt szolgál. Az igazolás tartalmáról, kiadásának feltételeiről az Ehr. tartalmaz előírást.
Az igazolást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet (auditor) állítja ki az adózó kérelmére.
Az auditor
– a beruházás megkezdésének napját megelőzően – mért adatok felhasználásával, szükség esetén a mért adatokon alapuló számítás vagy becslés útján – felméri a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékéről,
– az előzetes felmérés eredményeiről írásban tájékoztatja az adózót; a tájékoztatás tartalmazza a beruházással elérhető energiamegtakarítás megállapításának módszertanát,
– a beruházás üzembe helyezését követően elkészíti el átadja az adózó számára a beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot, ami tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarítást.
A Ehr. 4. paragrafusa az adókedvezmény igénybevételét kizáró körülményeket (például adótartozás miatti végrehajtás indítása) és az elszámolható költségnek nem minősülő költségek felsorolását tartalmazza.
Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a beruházás, felújítás elszámolható költségének részét képező eszközök üzembe helyezése és 5 éves üzemeltetése (kkv-k esetében sem 3 év az üzemeltetési kötelezettség) a Tao. tv. 22/E paragrafus (7) bekezdése szerint.
Az adókedvezmény mértéke
Mértéke – a beruházáshoz kapott más állami támogatással együtt – adózónként és beruházásonként, felújításonként jelenértéken az elszámolható költség arányában
a) Közép-Magyarország régió Atr. szerint nem támogatható településein kisvállalkozás esetében 50, középvállalkozás esetében 40 százalék,
b) Közép-Magyarország régió Atr.-ben támogatható településein kisvállalkozás esetében 55, középvállalkozás esetében 45 százalék,
c) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban kisvállalkozás esetében 65, középvállalkozás esetében 55 százalék,
de legfeljebb a 15 millió százalék eurónak megfelelő forint (a jelenlegi, 360 forintos euróárfolyammal számolva 5,4 milliárd forint).
| A közösségi támogatási rendeletekben előírt feltételek |
| De minimis rendelet
Ha a támogatás de minimis támogatásnak minősül, akkor elsőként arra kell figyelnie az adózónak, hogy három egymást követő adóévben az általa érvényesített összes – a Tao tv. szerinti és a közvetlen de minimis – támogatás összege ne haladja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintot, illetve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végzőknél a 100 ezer eurónak megfelelő forintot. Ha egy vállalkozás közúti szállítást végez ellenszolgáltatás fejében, és más tevékenységeket is folytat, akkor a vállalkozásra a 200 ezer euró felső határ alkalmazandó, azzal, hogy a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítania kell, hogy a közúti árufuvarozási tevékenységnek juttatott támogatás összege ne haladja meg a 100 ezer eurót, és az ellenszolgáltatás fejében végzett szolgáltatáshoz (közúti áruszállítás) is használt tehergépjármű után állami támogatást (tehát adóalap-csökkentést) nem érvényesít. A 200 ezer, illetve 100 ezer eurós keretbe be kell számítani a de minimis rendelet szerint egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő adózók által igénybe vett támogatást is. Az igénybevétel napjaként a Tao. tv. szerinti kedvezményeknél, valamint más adórendszeren belüli támogatásoknál az adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás odaítélését) kell figyelembe venni, akkor is, ha a támogatást később kapja meg. Az euró forintra történő átszámítását az adóév utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon kell elvégezni, ha de minimis támogatást adómegtakarításként vesz igénybe az adózó, illetve a támogatás odaítélését megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon, ha a támogatás az adórendszeren kívüli. Általános csoportmentességi rendelet Ha a támogatást az általános csoportmentességi rendelet szerint kívánja az adózó minősíteni, akkor a támogatás tekinthető – regionális támogatásnak az általános csoportmentességi rendelet 2. cikkének 40-61. pontjai, illetve a 13-14. cikkek szerint vagy – kkv-knak nyújtott beruházási támogatásnak az általános csoportmentességi rendelet 17. cikke szerint. Regionális támogatás esetén a támogatás (jelenértéken) nem haladhatja meg a beruházás helye szerinti támogatási intenzitást, amely
A támogatási intenzitás az Atr. 2. paragrafusának 15. pontja szerint a támogatástartalom (a nyújtott támogatás jelenértéken) és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. A támogatásintenzitás meghatározásakor az adatokba be kell számítani a beruházáshoz kapott valamennyi (akár de minimis) támogatást, ha ugyanaz az elszámolható költség. A regionális támogatásból nem minden tevékenységet szolgáló beruházás részesülhet. Nem nyújtható ilyen támogatás például az elsődleges mezőgazdasági termelés, acélipar, hajógyártás, szintetikusszál-ipar, vagy a szállítás ágazatba sorolt vállalkozásnak. Ebből következően például közúti áruszállítási járműhöz regionális támogatás nem vehető igénybe. Kkv-knak nyújtott beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás kisvállalkozásnál 20, közepes vállalkozásnál 10 százalék lehet. Ebben az esetben nem kell figyelemmel lenni arra, hogy az adózó mely régióban helyezi üzembe a beruházást, továbbá az áruszállítási tevékenységet végző vállalkozások a közúti áruszállító jármű vásárlásához is igényelhetnek támogatást. A bemutatott előírások alapján tehát érdemes mérlegelni, hogy mely közösségi rendelet alapján minősíti a támogatást (adott esetben az adóalap-kedvezményt) állami támogatásnak a vállalkozás, különösen akkor, ha közúti áruszállítási tevékenységet vagy azt is folytat, és a beruházás e tevékenységhez kapcsolódik vagy konkrétan az áruszállításhoz szükséges jármű a beruházás. Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alkalmazása (amely elsődleges mezőgazdasági termelés esetén a Tao tv. 7. paragrafus (12) bekezdésének a) pontja alapján alkalmazandó (választás nélkül), illetve a 7. paragrafus (12) bekezdésének b) pontja alapján választható) esetén a rendelet 14. cikkében előírt célkitűzések közül legalább egyet teljesíteni kell. Ilyen célkitűzés például a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén, vagy a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítása, ha az érintett beruházás normái szigorúbbak a hatályban lévő uniós előírásoknál. A támogatás maximális mértéke ez esetben a Közép-Magyarország régióban 40, minden más régióban 50 százalék. Nem nyújtható a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján támogatás például – vízelvezetési munkálatokhoz, – az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházásokhoz a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított 24 hónapon belül nyújtott támogatás kivételével, – állatok vásárlásához, kivéve, ha a beruházás az állatbetegségek által károsított termelési potenciál helyreállítását és az említett tényezők általi károkozás megelőzését szolgálja. |
Forrás: Adózóna
